A település
első templomát még valószínűleg az Árpád-kor végén emelték, a 13-14. század
fordulóján már állott. Döngölt agyagalapozásra téglából épített falú,
félköríves szentélyű, kisméretű templom volt.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjq2PaEhAk9xQycPXm3q0eE2Ier8LgFRX5ZvojE-WbRyVS1wS3ENcq0GYxKdOIa_tiwjSTgieYNIawF7eg0UNvsD_RcrD_DIsTv-vndZQ2l_3Z6yNAanLI_wl9RJvR84htX0g1aKguDm0w/s1600/nyarlorinc.jpg)
A gótikus templom
szentélyének északi feléhez a 15. században vagy a 16. század elején
négyszögletes sekrestyét építettek. A templombelső terét egykor fél oszlopok
tagolták és színes falfestés díszítette. A templomot kőből épített kerítőfal
vette körül, ez a terület egyben a falu temetője, az itt élők végső nyughelye
volt. A templom pusztulása az 1680-as években indult meg, romjai a 19. század végéig
álltak. A 19. században több rajz készült a romokról. Ekkortájt még több az óta
elbontott vagy beépített templomrom is volt a környéken (Borbás, Szentkirály)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiW5HNQ8-P3RRCr3qvKudK8cFZU4YgJNZLuaWInDuiBnZBREHYiINB4ORfh8aSD30halHy5KuJHq1-NmLvsfwJzMbr2ZTzU06uI4AczXaAIxuCHB-OddjMFP28Xqr8YuCdV3KiGdUHUXiU/s1600/nyarlorinc2.jpg)
Az
ásatás során előkerült falmaradványok újabb adatokkal bővítették a Duna-Tisza
közi középkori egyházi építészetére vonatkozó ismereteinket. A rom jelentőségét
az is jelzi, hogy a Mizsei templomok után a megye harmadik megmaradt középkori
templommaradványa. A templom-rom fokozott védelme lehetőséget ad a település
múltjának méltó ápolására.